Most a ’E L James A szürke ötven árnyalata’- című könyvet olvasom, amiben egy 21 éves lányt szexrabszolgájává próbál tenni, egy gazdag, vonzó 26 körüli férfi. Először nem tetszett a könyv, mert nagyon nyers erotikus jelenetek vannak benne, amitől egyszerűen zavarba jöttem. 524oldal, ebből most tartok a 400.nál, és most értem el arra a pontra, hogy már nem jövök zavarba a leplezetlen jelenetektől és kezdem értékelni a sztoriját és a lelki változásokat benne. Örülök, hogy nem adtam fel. Általában ha már eljutok egy könyv feléig, onnan vagy magától lesz jobb a könyv, mert az író is belelendül, vagy már a „csak azért is!” elven végig olvasom.
Furcsa párhuzam lesz, de ugyanígy érzek a webcamozással is. Régen mindig csak akkor kapcsoltam be valakinek, ha már szépen fevoltam öltözve, a hajam megcsináltam, sminkem, előtte leellenőriztem, hogy hogy mutatok a kamon, végül beállítottam a fényeket is. Eleinte most se volt másképp, de ahogy egyre többet beszélek skypon, a multinacionális barátaimmal, ha nekem nincs bekapcsolva nekik sincs, de nekem fontos h lássam kivel beszélek, úgyhogy kénytelen vagyok bekapcsolni. Mostmár nem jövök zavarba tőle, ha ébredés után, kócos fejjel, kondi után kapcsoltatják be velem., mert tádáá, ők is emberek és nem a modell arcod akarják látni, csak téged. Sok dolog amit elutasítunk, azt csak az agyunk mondatja velünk, hogy rossz, pedig ha ezt ki tudnánk kapcsolni,  kevésbé lennénk frusztráltak a mindennapokban. Tapasztalni kell, mielőtt ítélkezünk. Ezért kell végig olvasni egy könyvet és aztán azt mondani, hogy ez nem tetszett.