Jövök a buszon hazafelé. Egyszer csak beleüvölt valaki a légtérbe.
-BÁNOD HA LEÜLÖK IDE? NEM? BIZTOSAN NEM? AKKOR LEÜLÖK! DE HA AKARSZ AKKOR MARADJ OTT. BIZTOS, HOGY NEM BÁNOD HA LEÜLÖK? TELJESEN BIZTOS? AKKOR LEÜLÖK! DE AKKOR NEM BÁNOD HA LEÜLÖK? BIZTOS NEM?-nagyra nyílt szemekkel összekuporodva(ahogy az öregek szoktak állni) erős brit akcentussal kiabál egy néni.
-Pofa be és üljön már le!-szólt egy 50 körüli (angol?) férfi.
-.....ÉN NEM VAGYOK BUNKÓ. SOSEM VOLTAM AZ ÉS NEM IS LESZEK BUNKÓ.
-Csak üljön már le!
-EGÉSZ ÉLETEMBEN SOSEM VOLTAM BUNKÓ. ÉN KEDVES VAGYOK NEM VAGYOK BUNKÓ!
-Pofa be és üljön le!4
-NEM ÉN VAGYOK A BUNKÓ! EGÉSZ ÉLETEMBEN KEDVES VOLTAM ÉS DOLGOZTAM!
-Mit dolgozott?
-"Bablablablabla (nem értettem pontosan) SZAKÉRTŐ VOLTAM. VAN EGY LÁNYOM IS AKI MÉRNÖKKÉNT VÉGZETT. DE NEM TALÁL NORMÁLIS MUNKÁT, MERT A KIBASZOTT BOLGÁROK ELVISZNEK MINDEN MELÓT. MEG A SZERBEK, MEG AZ OROSZOK! MEG A KIBASZOTT EGÉSZ ÉSZAK-EURÓPA IDE JÖN AZ ORSZÁGOMBA ÉS ELVESZIK A MUNKÁT A BRITEK ELŐL. A LÁNYOM KIBASZOTTUL NEM TALÁL EGY KIBASZOTT MUNKÁT SEM, MERT AZ ÖSSZES KIBASZOTT EURÓPAI IDE JÖN ÉS ELVISZNEK MINDEN KIBASZOTT MUNKÁT!- ez ideig a busz nevetgélt, összenézett, de mikor elkezdte szídni az európaiakat, a busz kissé hirtelen elhalkult, körbe néztem, mindenki bevándorlónak tűnt, főleg fehérek voltak, nem túl angolos kinézettel. Innentől az öreg hölgy és a busz utasai, passzív háborúba kezdtek. Az öreg nő továbbra sem foglalt helyet, de most már át sem adták volna neki. Valahol persze igaza van, én is kiakadnék a helyében, de elég bátor dolog volt tőle, hogy egy európai közegben így beszéljen rólunk. Egy szem maga. Le merném fogadni, hogy ha valami 30 éves férfi mondta volna ezeket, legalább egy albán vagy román neki esett volna. (ők elég önbizalom teljesek) Ez azért érdekes, mert a barátaimmal mindig beszéltünk erről, hogy az angolok vajon mit gondolnak erről a nagy bevándorlásról. Itt a válasz.