Hiányzik London. Sőt, nem London hiányzik, hanem az az élet, amit ott már kialakítottam. Egyedül akarok felelni magamért. Nehéz vissza szokni újra egy nagy közös életbe. Hatan lakunk egy házban és most újra a gyerek státuszba kerültem. Jobban éreztem magam míg az én életritmusomra kellett csak figyelnem. Persze kint is többen éltünk, de ott hozzám hasonló korúakkal, szokásúakkal. Meg hiányik, hogy legyen szobatársam, ha megyek valahova tudjam, hogy itthon valaki vár és fordítva is, ha elmegy a szobatársam jó érzés, hogy tudom, este hazajön. Akkor erősebben érzed, hogy számítasz valakinek. Mert várnak. Meg hiányoznak a kinti bulik, a kinti sörök, pubok, boltok. Itt már a boltig se lehet anélkül kimenni, hogy ne hallanál minimum 3 embert panaszkodni akármiről. Nem akarom ezt hallgatni, Magyaroszág szedd össze magad! Egyébként elég drága itt minden. Azt hittem a kaja jóval drágább kint, de szinte ugyanolyan áron van, sőt van ami itt drágább. Londoni parkokban akarok sétálni, metrózni. Budapest is szép, de itteni pénzzel egy felnőtbérlet szörnyen drága. 16000 lenne nekem buszostúl egy hónapra,meg olyan lassú a közlekedés, ha azt nézem, Pest megye akkora, mint London és én elég közel lakom a Bp határához, szóval, olyan mintha Lononban maximum a 3-as zónában laknék, de onnan egy óra alatt mindenhova eljutok. Innen úgy 2órát számolok a központig.