Hazalátogattam, 5 napra, novemberben karácsonyozni. Most épp visszafelé úton a repülőn ülök. Este van.
A felhők egyszerre ilyesztőek és szépek. Zaj van és olyan a nyomás, hogy rettentő álmosnak érzem magam.
Nyerek egy órát ezzel a repüléssel, hisz Londonban egy órával korább élnek az emberek. Remélem majd leoltják a lámpákat, mert vakítóan világos van, mikor felszálltunk sötét volt, és mindent lehetett kint látni, bent meg hangulatos volt. Elvileg a cicám megvan őrülve, mióta elmentem, kiváncsi vagyok,
mit fog hozzám szólni. Jelenleg a macska az első amiért visszavágyom (tudom vicces), a második a legjobb barátom, Rajeev, és a harmadik, mert olyan izgatott vagyok, a reptéren megismertem egy Lengyel srácot, Lukasznak hívják, és elvileg ott lakik ahol én dolgozom, Szal megakarom ismerni. Legutóbbi reakciója az volt, hogy túl fiatal vagyok. én 18 ő 26.Talán.
Kiváncsi vagyok mit viszek haza. Kaptam pár ajándékot karácsonyra, és ugye csak a fa alatt bonthatom ki. Amit már csomagolásból tudok, hogy egy könyv, tea, meg valami ruha. (később mint kiderült egy táska volt)A többirol elképzelésem sincs. Le a lámpáát naa!! Jó volt ez az öt nap. Úgy érzem korán felnőttem. Vagy csak úgy csinálok egy kicsit.

A távolság tényleg közelebb hoz az emberekkel. Csak ne felejtsd el tartani a kapcsolatot velük. Nem olyan nehéz mint gondolnád.
Remélem azér ta közeljövőben valamelyik barátom, barátnőm vagy családtagom kijön. Akkor sokkal jobb lenne. Nem vagyok magányos, csak tényleg olyan mintha egy új életbe csöppentem volna. És én szerettem az előzőt, nem azért jöttem ki. 
Szóval hiányoznak azok a dolgok, amiket már felépítettem.